A múlt héten akciós volt a natúr görög joghurt az egyik üzletláncnál, naná, hogy megint túl sokat vettem belőle, pláne, hogy különben sosem eszem ilyet. Szóval, már egy ideje nézegettem a hűtőben, és kezdtem aggódni, hogy mi lesz vele...de sebaj, mert volt itthon egy enyhén viseletes ananász is. Kisebb kotrás a "kamrapolcon" (ami nagyképű elnevezése a kis polcos szekrényemnek, ahol az ilyeneket tárolom a zsebkendőnyi konyhámban...) és előkerült egy kókusztejkonzerv is, így ebből a két ízből csakis pina colada lehet...na, de mégsem ihatom meg az egészet...
A hagyományos panna cotta receptet vettem alapul, aztán ez lett belőle ;)



Hozzávalók
kb 20cm átmérőjű formához

Az alap:
Kb fél csomag korpovit keksz (vagy háztartási, ami van otthon, nálam ez volt)
1 marék apró szemű zabpehely
20g vaj (vagy kókuszolaj)
3-4 evőkanál lekvár (nálam most házi, cukormentes őszibarack) Annyit tegyél bele, hogy a keksz"masszát" le tudd nyomizni a tepsi aljára

A krémhez
250ml-es csészével
2 csésze görög joghurt
1 csésze kókusztejszín
100g nyírfaporcukor
10g zselatinpor
1/4 csésze langyos víz (a zselatin feloldásához)

Először az alapot készítsd el: A kekszet és a zabpelyhet tedd az aprítóba, és morzsásítsd. Tedd tálba, és add hozzá az olvasztott vajat, és apránként a lekvárt. Ha a lekvártól nem lenne elég édes, egy kis porcukorral segíthetsz rajta. Béleld ki a tepsi alját egy papírral, (én a papír alsó felét kicsit be szoktam kenni vajjal, hogy ne csúszkáljon) és alaposan nyomkodd le. Tedd a hűtőbe, amíg elkészíted a krémet.

Ehhez: Öntsd lábosba a joghurtot, kókusztejet, és a cukrot. Kezd el melegíteni. A 1/4 csésze vízben oldd fel a zselatint, és add a melegedő cucchoz. Állandó kevergetés közben melegítsd forrásig, de vigyázz, ne forrjon fel, mert nem fog megdermedni. Ha késznek ítéled, öntsd a tepsibe, és tedd hűtőbe néhány órára. Eleinte nagyon gáz, mert az ember el nem hiszi, hogy ebből a lötyiből bármi esz, ami vágható, de no para, mire feladod a reményt, és eldöntöd, hogy beletörődsz, hogy  kikanalazzátok...elkészül.
Díszítsd ananászszeletekkel (eperrel, és ananászlevéllel), és mellé is kínálj bőven, mert remek kis kombináció ;)

Ma, egyszercsak szembe jött velem az a dolog az üzenőfalon...mármint az orgonaszörp. Gondoltam, ez annyira bizarrul hangzik, muszáj kipróbálni, még akkor is, ha nem vagyok épp szörpfogyasztó.
Kicsit kutattam recept után, és hamar kiderült, hogy nem egy nagy macera: elég hozzá cukor, víz, egy kis citromsav, vagy nálam most simán néhány csepp citrom, na meg az orgonavirág. Ja, és mindez kb 1-1 egységnyi részben...ahogy mondtam,nem épp boszikonyha



Az íze kicsit hajaz a bodzára, csak talán kevésbé intenzív az ízvilág. Bár, lehet, hogy ez inkább azon múlik, hogy mennyire sokat teszünk belőle a vízbe :)



Így, elsőre csak egy kis adagot készítettem, mondhatni kóstoló. Az egyszerűség kedvéért 100ml-es mércét használtam, így az arányok ezek lettek:

100ml víz
100ml cukor
100ml orgonavirág (elvileg, de én ennél többet tettem bele, ráadásul jól lenyomkodtam a virágokat a mércében) kb 1 nagyobb virágból lesz ekkora mennyiség
1 késhegynyi citromsav, vagy egy nyomásnyi citromlé



Előbb szemezd le a szárról a virágokat. A zöld kis bigyót is. Legegyszerűbb, ha lecsíped, a porzóval együtt róla.
A vízből és a cukorból forralj szirupot. Ha a cukor teljesen felolvadt, add hozzá az alaposan megmosott, és lecsepegtetett virágot. Főzd kb 5-6 percet. Ne kapj frászt, nagyon gáz színe lesz, konkrétan olajzöld. Tedd bele a citromot, keverd el, és láss csodát, már ki is világosodott, csodás orgona-lilára. Komolyan, nagyon jól néz ki, ahogy a citrom reakcióba lép az akármivel, amitől megváltozik a színe <3
Szűrd le, töltsd üvegbe, és hűtsd ki. Ezt a mennyiséget csak simán hűtőbe tettem, de ha nagyobb adagot csinálsz, szerintem érdemes lenne dunsztolni.
A végén, a kész szörpöt, még egy kis citrommal ízesítettük.

...vagy lencsés gombasaláta, kinek, hogy tetszik :) A lényeg, hogy pirított gomba, párolt lencse, citrommal meglocsolva, chilivel és fokhagymával ízesítve, ruccolával lazítva ;)
...ja, és még marha finom is...


Egyébként meg pont jól jött, mert már egy hete volt fél kiló barnagomba a hűtőben, amivel kellett valamit kezdeni.
Szoktatok barna csiperkét venni? Mi évek óta csak ezt vesszük, mert zamatosabb az íze, és sokkal szilárdabb, húsosabb az állaga. Ráadásul főzés, sütés után, sokkal szebb a színe, mint fehér rokonáé.




Hozzávalók:
2 főre köretként, vagy egy kiadós főétel

1/4 csésze lencse (először vörös lencsét főztem ki, de teljesen szétfőtt, úgyhogy maradt a hagyományos változat)
500g barna gomba
2 gerezd fokhagyma
1/2 tk chilipehely
1 ek citromlé
só, bors, paprika (ízlés szerint)
2 ek petrezselyem
1/2 csésze ruccola
2-3 ek olívaolaj

Főzd puhára a lencsét kb négyszeres mennyíségű vízben, egy nagyobb csipet sóval. Nem áztattam be előre, kb 20-25 perc alatt így is megfőtt.
A gombának szedd ki a tönkjét, erre most  nem lesz szükség. Mivel a barna csiperkét nem kell pucolni, csak mosd meg alaposan, és szeleteld kb 0,5 cm vastagra. Ne legyen túl vékony, hogy ne száradjon ki pirítás közben. Melegítsd fel a serpenyőt, önts bele 1-2 evőkanál olívaolajat, és tedd bele a gomba felét. Közepes hőfokon, kb 10 perc alatt pirítsd aranybarnára. Szedd tányérra, töröld ki a serpenyőt, öntsd fel olajjal, mint az előbb, és a maradék gombát is pirítsd meg rajta. Ha kész, dobd hozzá a többi gombát és a lencsét, nyomd hozzá a fokhagymát, chilit, sózd, borsozd, és pirítsd még egy picit, de csak óvatosan, nehogy a fokhagyma megégjen, és megkeseredjen.
A végén facsard rá a citromot, forgasd össze a ruccolával, és már tálalhatod is.

Igaz, hogy már a spárgaszezon kopogtat az ajtónkon, de én még mindig nem tudok betelni a céklával. Azt hiszem, nincs olyan formája, amit ne szeretnék - legyen édes, savanyú, nyers, sült, főtt...tökmindegy, jöhet :)
Ma egy új variációját próbáltam ki, a chutneyt. Már nagyon régóta szemeztem a recepttel, de eddig elmaradt. A hétvégén vettem egy kiló céklát, így, mivel nem volt semmi tippem az ebédhez, gondoltam - itt az idő ;)



A végeredmény pedig, fűszeres, és édes-lágy karamelles, és az ebédre készített rántotthús, és cukkini tócsni mellé tökéletes volt. Kicsit a vörösboros szilvalekvárhoz tudnám hasonlítani...finom, gyorsan kész van, és semmi extra alapanyag nem kell hozzá...érdemes kipróbálni :)




Hozzávalók:
1 közepes üveghez

3 közepes fej cékla
1 kisebb fej zöld alma
2 közepes lilahagyma
180g porcukor (ebbe nem jó a nyírfa, mert nem karamellizálódik)
150ml vörösbor ecet
1 tk kapormag


Tisztítsd meg a céklát és az almát, és vágd kb 1x1 cm-es kockákra. A lilahagymát szintén kockázd, picit kisebbre, mint a céklát. Önts össze mindent egy edénybe, és kezd el főzni.



Ha felforrt, tedd vissza alacsony lángra, de ne takard le, hogy be tudjon sűrűsödni. Néha nézz rá, és kevergesd meg, de nem kell különösebben őrizni. Kb egy óra alatt fő meg a cékla, és párolog el a folyadék addigra a cukor is karamellizálódik, és az egész cucc sűrű, és ragacsos, lesz.



Na igen...arra készülj, hogy elég csípős szaga van az ecet miatt, de ez ne szegje kedved, úgyis isteni idő van, engedd be a jólevegőt ;)

Ha már kellően besűrűsödött, már el is készültél, hagyd kicsit hűlni, de akár már melegen is tálalhatod :)

Jó étvágyat hozzá :)

Ez van, amikor van itthon egy halom eper, meg egy olyan üveg bor, ami nem épp a kedvencem...egyébként bár szeretem a sangriát, itthon sosem készítek.
Na, most igen...és azóta is...hmmm...jópárszor...



Hozzávalók:

4dl vörösbor
1 narancs leve, vagy kb 0,5dl narancslé
negyed grapefruit kifilézve
5-6 szem eper
1 tk méz

+ a designelem:
2 szem eper negyedelve
néhány levél bazsalikom
pár kocka ananász

Az epret a grapefruitot és a narancslevet turmixold le, és szűrd le, hogy a magok és a rostok ne maradjanak benne. Ízesítsd a mézzel.
Öntsd fel vele a vörösbort, szórd tele a gyümölcsökkel és a bazsalikommal, és egy-két órára tedd a hűtőbe :)

Egészségedre :*

Gyerekkorom óta hatalmas kedvencem a vérnarancs, de nem tudom, hogy miér, évek óta nem láttam. Úgyhogy mikor két hete megláttam a piacon, nagyon lelkes lettem...egészen addig, amíg észre nem vettem azt is, hogy konkrétan aranyárban mérik a kis nyomorultat. Nem viccelek, 800 forint volt egy kiló...kérdeztem, hogy ebben az árban a szerecsen rabszolga is benne van-e, aki hazaszállítmányozza a cuccot, de azt mondták, ne legyenek illúzióim, ezt bizony én cipelem hazáig...nna, úgyhogy a narancs maradt, ahol volt. Viszont, úgy tűnik, francnak sem kellett a DeLux narancs ennyiért, úgyhogy -csodák csodája- következő hétre, már féláron dobálták utánam :) Na persze, jól túl is vásároltam magam - ennyi narancsot neem lehet megenni - szóval sütiiii :)



Ja igen...a slusszpoén: anyu itt volt szombaton, én meg boldogan újságoltam, hogy végre kaptam vérnarancsot, mire kérdő arccal: "te azt szereted? Nálunk a Spar-ban szinte mindig van..." áááááááááá.....kösziiii..... 

Mekkora mázli, hogy láttam az instán egy képet, egy hasonló tortáról, úgyhogy Pinterest, -tudod, mert ő a barátom- és már körvonalazódott is a saját változatom :)

Ez nem egy hagyományos piskóta, vagyis tulajdonképpen nem is piskóta, inkább egy túrós sütemény, karamellbe fojtott vérnarancsszeletekkel a tetején... :)



Hozzávalók:
26 cm-es formához

A tetejére-aljára
3 szem vérnarancs (vagy sima) hámozva, és vékony szeletekre vágva
60-70 g kristélycukor
2 ek víz

A tésztához:
3/4 csésze (150g) nyírfacukor
3 tojás (szobahőmérsékletű)
3/4 csésze (170g) sovány túró
1 citrom reszelt héja, és egy fél citrom leve
1 csésze (135g) kókuszliszt
1/3 (45g) csésze kukoricaliszt
csipet só


Először béleled ki sütőpapírral a tortaformát. Kend meg a papírt vajjal, és szórd meg egyenletesen a cukorral. Locsold meg a vízzel, és töltsd ki a narancskarikákkal a rendelkezésre álló teret. Figyelj arra, hogy mindenhova jusson, ne legyenek üres területek. Nekem nem sikerült maradéktalanul...na, majd legközelebb... ;)
A vajat és a cukrot robotgéppel keverd habosra. Add hozzá egyenként a tojásokat, mindegyik közben alaposan elkeverve a masszát. Ezután mehet a túró, és a citrom héja, és leve. Ha minden alaposan elkeveredett, add hozzá a liszteket és a sót. Egy közepesen sűrű tésztát kell kapnod. Óvatosan, hogy a narancsszeleteket ne kócold össze, simítsd bele a formába a tésztát. 150'C-os, légkeveréses sütőben, kb 30 perc alatt megsül, de tűpróbával ellenőrizd. Ha nagyon barnulna a teteje, vedd lejjebb, kb 130'C-ra a hőfokot. Ha késznek ítéled, pihentesd 15-20 percet, mielőtt tányérra borítanád.
Jó étvágyat :)

Mostanában egyre több helyen jött velem szembe galette, ez a kissé rusztikus, általában gyümölccsel töltött - nem is tudom, minek nevezzem - tésztafészek. Ideje volt itthon is kipróbálni, úgyhogy kicsit utána keresgéltem, és kiderült, hogy a puccosnak tűnő francia elnevezés ellenére ez bizony egy tök sima pitetészta, amit pont ugyanúgy megtölthetünk bármivel, mint póriasabb elnevezésű társát. Szóval, a galette a franciák pitéje :P

Viszont, mivel minden jól variálható receptet, ezt is érdemes kipróbálni, és a saját szájízre szabni. Nála most sós (naná, hogy nem a hagyományos édes) változatban készült. Tésztának pont azt a tésztát használtam, amiből általában a pitét is szoktam sütni :)
Pontos mennyiséget nem írtam a töltelékre, mert ízlés szerint bármi mehet bele, amit csak szeretsz :)



Hozzávalók:
3 főre

Tészta:
1 és 1/2 csésze liszt (amit csak szeretnél, én most sima tönköly fehéret használtam)
100g vaj
1 tk só
1/4 csésze nagyon(!) hideg víz

A töltelék szabadon választott, nálam most karamellizált hagyma került alulra, arra zsályás kacsamell, betakartam brokkolival, és fetát, és cheddart szórtam a tetejére.

A tésztához a legjobb a hozzávalókat egy aprítóban eldolgozni, hogy minél kevesebbet érj hozzá kézzel, így a tészta omlós marad. Először a liszt, só és a kockára vágott vajat "vágd" össze, majd apránként adagold hozzá a vizet, amíg egy közepesen lágy tésztát nem kapsz. Amíg a többi részel babrálsz, a tészta mehet a hűtőbe, fóliába tekerve.



Ehhez a töltelékhez, előbb a  hagymát készítsd el, mert egy óra biztos kell neki. Karikázz fel kb kb vörös, vagy lilahagymát. Melegíts fel kb 3-4 evőkanál olíva olajat, dobd rá a hagymát, enyhén sózd meg, és előbb fedő alatt, majd anélkül párold, dinszteld addig, amíg halvány barnára nem "sül". Mindenképpen alacsony lángon készítsd, gyakran megkeverve, hogy nehogy megégjen. Közben készítsd el a húst, és párold meg a brokkolit. Én most hápimell belsőt vettem, sóztam, borsoztam, és néhány levél zsályával ízesítettem, majd sütöttem. A brokkolit kisebb rózsákra szedtem, enyhén sóztam, és gőz fölött pároltam.

Ha minden alkatrész elkészült, nyújtsd ki s a tésztát, kb fél cm vastagságra. Ha kereket szeretnél, akkor kerekre, nálam most szögletes lett. Teheted formába, de igazán nincs rá szükség, mert megtartja a formáját, simán elvan egy sütőpapíron is. Amikor megtöltöd, kalkuláld bele, hogy a széleit fel kell hajtanod, úgyhogy hagyj szabadon kb 5 cm-t. Célszerű azon a felületen tölteni, amin sütni is fogod, mert ha már telepakoltad, nem könnyű mozgatni.


Töltsd meg a választott töltelékkel, hajtsd fel a széleket, kicsit nyomkodd össze, és le is. Kend meg felvert tojással, és tedd 180'C-os, légkeveréses sütőbe. Kb 25-30 perc alatt készül el.
Tálald forrón :)

Imádom az avokádót, minden elképzelhető formában. Miért lenne kivétel alóla, ha édesség készül belőle :)
Tavaly kb ilyenkor már készítettem olyan nyers csokitortát, aminek avokádó volt a csokikrém-alapja, de elkövettem azt a hibát, hogy eritrittel édesítettem. Szerintem az, ebbe nem jó. Mert nem elég édes, viszont ha túl sokat teszel belőle, akkor meg "csíp". Arról nem is beszélve, hogy baromira nem olvad el a krémben, úgyhogy még ronda is lesz...na mindegy is, a lényeg, hogy nem volt igazi a sikerélmény, és a szívem szakadt meg azért a három - tökéletesen érett, fekete héjú - avokádóért, amit beleraktam.
De azért piszkált ez a dolog, úgyhogy most egy újabb próba, és jelentem, tökéletesre sikerült (na jó, ez nem hangzott épp szerényen...viszont tényleg :) )

Bevallom nem terveztem, hogy bejegyzést írok erről az eper salsáról, de egyrészt nagyon finom lett, másrészt a maradékból eperlekvár készült, úgyhogy úgy éreztem, ez sem maradhat el :)



Ne is szaporítsam a szót tovább, íme a

Hozzávalók:
2 kiadós adag

8-10 közepes szem eper
8-10 nagy bazsalikomlevél
1 teáskanál balzsamecet
1/2 teáskanál olívaolaj
csipet só-bors

Az epret szeleteld fel, a bazsalikomot tépd kisebb darabokra. Öntözd meg az ecettel, és az olajjal, majd sózd, borsozd. A legjobb, ha tud állni néhány órát, hogy a gyümi, jól magába tudja szívni az ízeket.



Nálam most a maradék, pirított sós kalácsra szeletel brie sajtra került. :)