Szotyi művek

Chutney, lekvár, és sok-sok sajt Vol.1

2019. július 15. - Szotyi művek

Minivel imádunk piknikezni - Férj már kevésbé, mert "muszáj a földön enni?", de mivel minket meg imád, így alkalmanként rá tudjuk beszélni :D - és a sajtokat...a sajtokat is imádjuk, pláne az igazi, érett, karakteres sajtokat. Legyen az keménysajt, brie, vagy kék sajt. Bármi jöhet. Így igazi boldogság, hogy még tavaly télen rátaláltam a Chez Sennerei sajtjaira.

Találtok is sok-sok infót, hogy miért is jó, és különleges a szénatejből sajt, illetve néhány receptet is, amik Juditék sajtjaival készültek. Például a töltött szűzpecsenyét, vagy a diós táskát, levest, vagy éppen sajtkrémet.

0d5b15c8-c221-449c-aba4-dd12ab86a97f.JPEG

De vissza is a piknikhez...

A szokásos rántott hús-zsemle kombó helyett szívesebben csomagolok sajtokat. Egyrészt biztos, hogy jobban bírja a gyűrődést, mint pl a felvágott/szalámi/stb, másrészt lehet hozzá tuti szószokat készíteni.

895d1caf-ebbd-45f0-9ef3-c4b200a0666c.JPEG

Most is így történt, és a sok-sokféle sajtot különböző párosításokban tálaltam

Készült baconos-paradicsomos chutney a hosszan érlelt sajthoz

fűszeres, sült szőlő a vadvirágoshoz,

olíva saláta a citromos-borsos ízesítéshez,

vörösborban főtt bogyósgümi lekvár a briehez, és

körtés, mézes-pisztáciás kísérő a kék sajthoz

Nálam most az összes közül a chutney volt az abszolút befutó, mert nagyon erőteljes, fűszeres, a sült bacon isteni benne. A karamellizálódott cukor elveszi a paradicsom savasságát, és csíp, de csak a végén - bár akkor alaposan ;) A hosszan érlelt, karakteres sajttal nagyon jó páros volt.

...de azért nem sokkal előzte meg a vörösboros lekvárt sem. Pláne, hogy az alá pedig egyik kedvenc sajtom került :) Ez teljesen eltér a chutneys duótól, sokkal lágyabb, könnyebb. A vörösbor egyáltalán nem tolakodó, az egész inkább olyan, mint egy sűrű sangria. Ha szereted az édes-sós párost, ebben nem csalódsz majd

Vagyis akkor - kissé elfogultan - jöjjön is ez a két recept először

chutney-hosszan_erlelt1.jpg

A baconos-paradicsomos chutney-hoz ezekre lesz szükséged:

125g kockázott bacon

kb 200g paradicsom (válassz húsos fajtát)

1 kis fej hagyma

2 tk füstölt pirospaprika

3 púpos evőkanál lágy barna nádcukor (ennek enyhén karamelles íze van, de a hagyományos barnacukor is jó)

1 tk mustár

2 evőkanál fehérbor ecet

1/2 tk só

1 tk cayenne bors (ízlés szerint, amennyire csípősen szereted - mi nagyon)

A bacont alacsony lángon pirítsd ropogósra (kb 15 perc kell neki). Vedd ki a serpenyőből, és a visszamarat zsíron pirítsd üvegesre az apróra vágott hagymát. Ha kész, tedd vissza a bacont, és mehet bele az összes többi hozzávaló is. Fedd le, vedd egészen kicsi lángra, és főzd 45-50 percet, amíg teljesen be nem sűrűsödik. Eleinte ritkábban, a vége felé már sűrűbben kevergesd át. Ha kész, hagyd kihűlni, majd tedd üvegbe, és tartsd a hűtőben. Vaaagy, készítsd belőle nagyobb adagot, dunsztold, és már kész is vagy az első karácsonyi gasztroajándékokkal ;) (és ezért decemberben majd nagyon hálás leszel magadnak)

chutney-hosszan_erlelt2.jpg

vo_ro_sboros_bogyo_s-brie.JPG

A brie és a bogyós lekvár igazán klasszikus párosítás, de most szerettem volna bele egy kis csavart, így vörösborban főztem meg a gyümölcsöket. Az alkohol szinte teljesen elpárolog belőle, és marad a gyümölcsös, édes íz. Ez sem egy bonyolult darab, kb 20 perc alatt el is készül

Hozzávalók:

300g bogyós gyümölcs (én az egyszerűség kedvéért most fagyasztottat használtam. Volt benne málna, szeder, ribizli, és feketeribizli)

150 ml száraz vörösbor

3-4 ek lágy, barna nádcukor

1/4 citrom leve

1 csapott el kukoricakeményítő + 3 ek víz

A gyümiből tegyél félre kb 50g-ot. A bort öntsd lábosba, a maradék gyümölccsel, a cukorral és a citrommal együtt tedd fel főni. Közepes lángon forrald kb 10 percig, vagy amíg a gyümölcsök szét nem főnek. A kukoricakeményítőt keverd el a vízzel, öntsd a "lekvárba", és kb 5 perc alatt sűrítsd be. Tedd üvegbe, és hagyd kihűlni.

...és már ez is mehet majd a piknik kosárba

vo_ro_sboros_bogyo_s-brie1.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://szotyimuvek.blog.hu/api/trackback/id/tr9814946152