Szotyi művek

Vörösboros, lencsés marharagu

2016. december 30. - Szotyi művek

A marhahús és én, gyerekkorom óta nem vagyunk nagy barátságban. Kapcsolatunk kizárólag a marhapörire és a tatárbifsztekre korlátozódott, de az utóbbi időben kezdem felfedezni magamnak.

Na, azért most sem mindennapi vendég az asztalon, de azért már nem nézek rá ferde szemel.

...és persze, ha már itt toporgunk december utolsó napjain, muszáj valami lencsés ételt is rittyenteni. Így született ez a ragu, amit elsősorban a múltkori próbálkozás, és persze a január elseje ihletett.

ragu.jpg

Gondolom azt mindenki tudja, hogy a hagyományok szerint minden szemes étel, tehát főleg a lencse, de a bab is olyan mint az aprópénz, így a szokásokban ez a szerencsét, a gazdagságot jelképezi. És persze azért kell január 1-én mindenképpen lencsét enni, hogy ez meghozza a bőséget és a gazdagságot az új évre.

Viszont az előző napon, december 31-én tilos malacot tenni az asztalra, csak szárnyas vagy vad vagy hal kerülhet rá, épp azért, mert a szárnyas elkaparja az előző év problémáit, bajait, gondjait, a hal elúszik vele, a vad pedig elszalad. A babona szerint tehát az évet lezáró napon az ételek segítenek abban, hogy a problémák az évvel együtt múljanak el. (forrás)

Ezek után ki az, aki megkockáztatná, hogy az év első napján ne egyen legalább néhány szem lencsét? Ha pedig szeretnél kicsit változtatni a szokásos főzelék, vagy leves ebéden, készítsd egy könnyű gombás-lencsesalátát, vagy ezt a vörösboros marharagut. Igaz, hogy nem készül el fél óra alatt, viszont annyira egyszerű, hogy nem is hinnéd, elég hozzá egy serpenyő, és mint minden ragu, szabadon variálható, a saját ízlésed szerint. Nálunk így került az asztalra

ragu2.jpg

Hozzávalók: (3 kisebb vagy 2 nagy adag)

500g marha lapocka

1 óriás fej hagyma

3 közepes sárgarépa

2 szál zeller (vagy gumó, amit szeretsz)

2 csésze lencse (előző nap beáztatva hideg vízbe)

100ml száraz vörösbor

500-600ml marha alaplé

3 babérlevél

1/2 kk cayenne bors

1 púpos ek liszt

2 ek olívaolaj

bors

só (ha leveskockából készíted - de nee, ha lehet - akkor sót már csak nagyon óvatosan)

A tetejére egy kis petrezselyem

Kockázd fel a marhát, kb 3x3 cm-es darabokra. (bevallom én az utolsó darab íntól, és zsírtól is megszabadítom, de tégy kedved szerint) és pirítsd meg az olajon. Ha már van egy kis kérge, add hozzá a csíkokra vágott hagymát.  Enyhén sózd, gazdagon borsozd, és szórd meg a liszttel. Ha a hagyma kissé megüvegesedett, öntsd fel a borral, és kb 150ml alaplével, és mehet bele a babérlevél és a cayenne bors is. Főzd alacsony lángon, lefedve, kb egy órát. Addig tisztítsd meg a répát, és a zellert, és vágd a répát nagyobb, a zellert kisebb darabokra. Ha a hús már enyhén puha, mehetnek hozzá a zöldségek, és önts még hozzá az alapléből is, hogy bőven ellepje. Fedőt vissza, és adj neki még egy bő fél órát, negyven percet, amíg a zöldségek is puhák nem lesznek. Mehet bele a lencse (én 1 csészét, vagyis 250ml-t áztattam be előző nap, ebből lett durván 2 csésze mára). Ha szükséges, pótold a folyadékot, de csak óvatosan, mert nem levest szeretnél készíteni. (...elvileg...) A lencsének 10 perc elég is, de azért kóstold meg, hogy megpuhult-e. Ha nagyon soknak, vagy hígnak találod a levet, egy teáskanál lisztet szitálj bele, és rottyants rajta egyet. Szórd megy egy kis petrezselyemmel, és tálald forrón, egy kis friss kenyérrel :)

ragu3.jpg

Jó étvágyat, és persze nagyon boldog új évet kívánok!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szotyimuvek.blog.hu/api/trackback/id/tr5712083667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.