Kicsikincs kedvenc meséjének egyik részében Bing, aki egyébként egy nyuszi, nyuszisütit készít a barátaival. Na, persze, muszáj volt nekünk is nyuszis formát beszereznünk, mert nem élet az élet nyuszisüti nélkül. Úgyhogy a múltkor, szépen kettesben leültünk az ebay elé, és Gréti kiválasztotta neki tetsző formát :) ...mondjuk nem volt könnyű megmagyarázni, hogy miért nem állhatunk neki azonnal, miért csak néhány hét múlva, mikor megérkezik...
Mindenesetre tegnap hozta a postát, úgyhogy volt nagy öröm :)

Mivel elég aprólékos a minta, olyan keksz kell, ami nem deformálódik sütés közben, nekem eddig ez az egyetlen recept, ami tényleg megtartotta a formáját. Arról nem is beszélve, hogy isteni omlós, és nem árt neki az akár egy hónapos állás sem. Csak onnan tudom, mert a múltkor elfelejtkeztem róla, hogy a felső polcra, a tányérok tetejére tettem néhány darabot, és csak kb egy hónap múlva tűnt fel. Megkóstoltam, és még mindig röhejesen omlós volt.
Gyerekekkel kifejezetten jó móka ilyet készíteni :)



Hozzávalók:
kb 30db 6 cm-es nyuszira

50g hideg vaj
1 tojás
60g porcukor (!)
150g liszt
4g sütőpor
csipet só
1 tk vanília (elhagyható)

Az igazán omlós vajas tésztának tapasztalatom (és olvasmányaim) szerint az a titka, hogy úgy állítsuk össze a tésztát, hogy a vaj minél kevésbé olvadjon meg, vagyis a kezünket, és ezzel a kezünk melegét minél jobban mellőzzük. Ezért én barátomat, az aprítót szoktam használni. 
Beleteszem a lisztet, a sütőport, és a kisebb kockára vágott vajat. és gyorsan összemorzsolom a késsel. Kiöntöm egy tálba, hozzáadom a többi hozzávalót, és egy villával, amennyire tudom összedolgozom. Ha nagyon ragad, egy kevés lisztet adj hozzá. Ha már nagyrészt összeállt, csak akkor esek neki kézzel, gyorsan golyóvá formázom, és lefóliázva, minimum egy órára hűtőbe teszem.



Lisztezett deszkán, lisztezett nyújtófával kb fél cm vastagra nyújtom, és kiszaggatom a formákat.



180'C-on, 6-8 perc alatt világosbarnára sül. Figyeld közben, mert hamar megbarnul.




Jó mulatást! :)